pseudonomia

Utazásaim során előszeretettel látogatok meg szociális intézményeket. A bejegyzésben Ausztrália, és egyben a déli félteke egyetlen egészségügyileg felügyelt belövő központját mutatom be.

Elöljáróban azonban essék néhány szó a függőségről, mint betegségről.

Megközelítésemben a függőség egy neurológiai alapú betegség. Veleszületett rendellenesség, mely az ingerületátvivő anyagok alultermelését, egyes nézetek szerint a GABA (azaz gátló mechanizmus túlműködését) jelenti. A dopamin hiánya nem pusztán annyit jelent, hogy kevesebb örömet érez az ettől szenvedő, hanem levertséget, bizonytalanságot. Függők gyakran számolnak be arról, hogy már gyermekkorukban másnak, kívülállónak, gyakran szomorúnak érezték magukat. Így lehet, hogy felépüléssel foglalkozó szakemberek az alkoholizmust és a függőségeket hosszú éveken keresztül egy fizikai betegséghez hasonlították, mint például a diabétesz, a valóságban a függőség azonban sokkal inkább köthető egy olyan neurológiai megbetegedéshez, mint például a Tourette szindróma.

„A, csak mondj nemet frázis, valójában elrugaszkodott gondolkodás,” jelenti ki Nora Volkow , a […] függőséggel kapcsolatos neurobiológiai kutatások egyik úttörője az Egyesült Államokban. A függők agyán végzett szkennelési vizsgálatok során alapvető változásokat figyelt meg: a függők agyában jóval kevesebb dopamin-receptor található, szerinte ezáltal a függők képessége csökken az öröm átélésére. A függők szabad akaratért – döntéshozásért - felelős agyterületén, a frontális kortexben is alapvető változások következnek be, ezáltal a függőséget nem lehet pusztán akaraterővel leküzdeni. „A drogfüggőség agybetegség, ami megváltoztatja fizikailag is agy szerkezetét,” hangsúlyozza Volkow.” [1]

A Tourette szindrómát  évekkel ezelőtt ismerték fel, a normális beszélgetés közepette előforduló nem szándékos, megmagyarázhatatlan (esetenként átkozódó) verbális kirohanások kapcsán. Ma már tudjuk, hogy a szindróma egy sokkal átfogóbb betegség, mely emberek millióit érinti. Ez megnyilvánulhat egy erőteljesen villogó szempárban, szájrángásban, spontán gesztikulációban. A függő, aki egyszer csak felhívja a dealerét , vagy az alkoholista, akinek autója magától hajt a kocsma elé, egy olyan ellenőrizhetetlen neurológiai kényszer alatt cselekszik, mint a Tourette szindrómás. Bár a Tourette-től, vagy függőségtől szenvedők tudnak átmeneti kontrollt gyakorolni, az idegrendszeri impulzus elkerülhetetlenül legyőzi őket. Ezek után nem nehéz belátnunk, hogy az akaraterő itt nem játszik szerepet. A "meg tudna változni, ha akarna", egy komoly félreértése a függőség dinamikájának. A helyzet az, hogy egy aktív függő hosszú távon nem tud változtatni, még ha akarná sem! A betegség hosszú távon rögeszmés-kényszeres viselkedésformákban nyilvánul meg.

„Újradefiniálta a függőség fogalmát az Amerikai Addiktológiai Társaság (The American Society of Addiction Medicine, ASAM): e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési probléma. […] -- A bejelentés tulajdonképpen nem meglepő. Már a nyolcvanas években felmerült a kérdés, hogy a függőség mennyiben viselkedési és mennyiben agyi rendellenesség. Az agykutatás az elmúlt évtizedekben fantasztikusan lendületesen fejlődött, a képalkotó eljárások terén és ezek segítségével az agyi folyamatok megismerése területén is óriási haladás történt. Ráadásul jelenleg a tudományos életben van egy olyan általános tendencia is, hogy a természettudományi eredményeket jobban elismerik, erősebb tudományos eredményeknek tartják őket, mint a pszichológiai kutatások - természetüknél fogva - időnként nehezebben megfogható eredményeit - mondja Demetrovics Zsolt addiktológus, pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének intézetigazgatója.” [2]

Ha betegségről beszélünk, akkor ennek vannak tünetei is. Az illegális szerhasználók például, hazudnak, lopnak, csalnak. Csaknem bármit hajlandóak megtenni az „anyagért”. A fiúkból jellemzően tolvaj lesz, a lányok gyakran prostituálják magukat. A megszállottság felülírja a józan ész döntéseit. Ezen megszállottság közepette elkövetett őrültségek következményeit hivatottak enyhíteni az ártalomcsökkentő programok.

1. Az ártalomcsökkentés a morális/büntetőjogi, illetve a betegségmodell közegészségügyi alternatívája a droghasználat és a drogaddikció tekintetében.
2. Az ártalomcsökkentés elismeri az absztinenciát mint végső célt a droghasználók kezelésében, de elfogadja azokat az alternatívákat, melyek a droghasználathoz kapcsolódó ártalmakat csökkentik.
3. Az ártalomcsökkentés "filozófiája" alulról fölfelé, a gyakorlati szakemberek felől indult el, és nem felülről, a politikacsinálók részéről, innen adódik a "felhasználóbarát" megközelítés, valamint az ún. alacsony küszöbű, könnyen elérhető programok iránti elkötelezettség.
4. Az alacsony küszöbű szolgáltatások preferálása a magas küszöbűek mellett. Az "alacsony küszöb" azt jelenti, hogy a jelentkező kliensekkel szemben nem támasztják az absztinenciavállalás követelményét, a szolgáltatás geográfiai elhelyezkedésében (közel a droghasználó populációkhoz), nyitva tartásában is könnyen hozzáférhető, nem igényel beutalást, ingyenes, és sokszor az anonimitás lehetőségét is biztosítja.
5. A "szenvedélyes" pragmatizmusra épül a moralizáló idealizmus helyett. Ez megmutatkozik a stigmatizációt kerülő fogalomhasználatban is, nem "drogfogyasztásról", hanem "ártalmas droghasználatról" beszél, nem droghasználó betegekről vagy kliensekről, hanem a szolgáltatás "használóiról".

Sydney Medically Supervised Injecting Centre (MSIC)

Az intézmény 2001 májusában nyitotta meg kapuit, kísérleti jelleggel. Helyszínt feltétlenül a Kings Cross közelében választottak, ez ugyanis Sydney vörös lámpás negyede. A városban ezen a környéken volt a legmagasabb a nyilvános droghasználat, illetve a túladagolások száma. A program végül is, egy korábban bowling bárként üzemelő helységben telepedett meg a Darlinghurst Road 66 alatt.

A portál egyszerű, szinte semmit mondó, csak egy kis tábla hirdeti, mi is található itt valójában. A kliensek az érkezéstől kezdve egy irányban haladnak. A bejárat a főutcára néz, míg a kijárat egy egészen kis mellékutcára nyílik, az épület háta mögött.

Az első állomás a váró, és állapot felmérő helység. Itt kerül megállapításra, hogy a kliens
- elmúlt-e 18 éves
- szerepel-e a nyilvántartásban
- nem terhes-e
- nincs-e vele kiskorú gyermek
- nincsen-e túladagolva
A program anoním, ezután csak néhány kérdésre kell válaszolnia, melyek a droghasználati szokásaira, életkorára, a használni kívánt drogra vonatkoznak. Amennyiben a munkatársak mindent rendben találtak, egy ajtón keresztül lép a következő helységbe a kliens.

A második állomás a belövő helység. Ez gyakorlatilag egy egészségügyi környezet, ahol minimum két képzett munkatárs teljesít szolgálatot. Egyikük minden esetben diplomás ápoló. A helységben nyolc nyitott boksz található, melyekbe akár ketten is be tudnak ülni, viszont folyamatos megfigyelés alatt tarthatóak. A klienseknek biztosítják a steril eszközöket.

Van azonban néhány szabály, amit be kell tartaniuk.
- Az érkezés után kötelező a kézmosás
- Ugyan ülhetnek ketten egy bokszban, de nem szúrhatnak egymásnak
- Tilos nyakba szúrni
- A személyzet nem nyújt segítséget a szúráshoz
A helységben szinte lépten-nyomon találhatóak a fertőző hulladék gyűjtésére szolgáló edények. Túladagolás esetén a kliens azonnal egy újraélesztő szobába kerül.

Harmadik állomás egy pihenő, megfigyelő helység. Itt van alkalmuk a klienseknek egyéb szociális ügyeik intézésére. Díjmentes telefonvonal, és szociális munkás áll rendelkezésükre. Főleg a heroin használókra jellemző, hogy a szer vétele után el-el alszanak, viszont ők sem maradnak sokáig, mivel az intézmény területén tilos a dohányzás. Ahogyan azt korábban már említettem, a kijárat a háztömb mögötti kis utcára nyílik, így a kliensek, mondhatni feltűnés nélkül tudnak távozni. Ugyanakkor ez az ajtó alkalmas arra, hogy nagyobb problémák esetén mentőautó is meg tudja közelíteni az intézményt.

- Az elmúlt évtizedben az intézmény több mint 12.600 klienst regisztrált.
- 4,400 alkalommal avatkoztak közbe túladagolások nyomán, egyetlen alkalom sem volt halálos kimenetelű.
- A környék utcáin eldobált, és begyűjtött fecskendők száma a felére csökkent.
- 80%-al csökkent a Kings Cross környékére riasztott mentők száma.
- Dokumentáltan bizonyítható, hogy a környékbeli intravénás használók nagy része regisztrált az intézményben, különös tekintettel azokra, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve.
- Több mint 9,500 egyéni beszélgetést folytattak le a munkatársak, ezek nagy része a leálláshoz szükséges esetleges kezelésről szólt. A kliensek körülbelül 40%-a korábban egyáltalán nem állt kapcsolatban a leállást segítő intézményekkel.

[1] Szekér Szimonetta: A függőség inkább biológiai, mint lelki eredetű betegség az új kutatások szerint, http://www.origo.hu/egeszseg/20110830-ujradefinialtak-a-fuggoseg-fogalmat-addikcio-dohanyzas-alkohol.html  2011. 08. 30
[2] Miért nem működik a „mondj nemet”? http://drogriporter.hu/volkow 2012. 05. 15